Négy esztendő együttműködését, az EU országok iskoláinak berendezkedéséről, nevelési elveiről szerzett tapasztalatainkat szeretnénk megismertetni e kötelezően felvállalt disszeminációval.
A Socrates program Comenius 1 Iskolai Együttműködések területén sikerrel pályáztunk. Alkalmunk nyílt arra, hogy évente 3-7 nevelő ismerkedjen meg más országok intézményrendszerével, különösen a hátrányt szenvedő gyerekek integrálásával az "Inclusive practice" projekt keretében. Az életszerűséget ugyan nem tudjuk biztosítani, de jó ötletek, életfilozófiák bemutatásával segíthetjük a hazai szemléletformálást e területen.
Hasznos tanulmányozásban bízva kívánok minden olvasónak hasonló élményeket és biztatok mindenkit a pályázati lehetőségek kihasználására.

Izgalmas volt számunkra a repülőút, és megérkezni a világ egyik nagy légikikötőjébe, Amszterdamba. Gyorsvasúttal tettük meg az Antwerpenhez közeli Zwijndrecht városkába a hátralevő 200 km-t, ahol az állomáson szeretettel fogadtak holland vendéglátóink.
Az 50 ezres városka lenyűgözött bennünket fejlettségével, a kerékpáron közlekedő emberek sokaságával, az ablakok függönynélküli nyitottságával, mely náluk szimbóluma életfelfogásuknak. Minden partner beérkezése után másnap iskolalátogatáson vehettünk részt, és csodálattal figyeltük azt a nyugalmat, melyet e komplex létesítmény a gyerekeivel sugárzott.

A Két szárny elnevezésű iskolában - jelmondatuk: "Saját szárnyakon a világba" - a 8.30-kor kezdődő tanítás 11.45-ig tartott. Ezután a gyerekek ebédelni mentek és az 1-4. évfolyamosoknak hetente három délután, a nagyobbaknak hetente 4 délután 13.30-tól 15.20-ig folyik az oktatás. Tehát szabad délutánjaik is vannak. Azt tapasztaltuk, hogy az épület egyházi- és magánszárnyban foglalkoztak gyerekekkel bölcsődés kortól óvodán át az iskolásokkal. Fogyatékosok speciális képzését is magukra vállalták.
Egy évfolyam osztályát 1 tanerő foglalkoztatja 1 tanévig. Tantermük állandó és ezek felszereltsége olyan mértékű, hogy csak egy 10 m2-nyi szertár található az egész iskolában.
A csoporthelyeket válaszbútorokkal alakították ki, minden eszköz kézközelben volt. A kicsikre különösen jellemző volt ez a foglalkoztató hely (babasarok, építősarok stb.).

A szülők évente 36 Euro hozzájárulást fizetnek. Ők tanév végén beszámolót kapnak az iskola munkájáról. Egy igazgató és a másik épületben egy igazgatóhelyettes irányítja a munkát. Rajtuk kívül egy alsó és felső tagozatos koordinátor, egy iskolamester, egy kisegítő tanár támogatására van szüksége az intézménynek. A városban egyébként egy igazgató irányítása alatt működik a 4-12 éves korú gyerekek számára fenntartott 5 tagiskolából álló intézmény.
"A két szárny egy iskola, ahol mindenféle életmeggyőződés helyet kap, ahol a szülők részvétele és együttes felelőssége nagy szerepet játszik, és az iskolára jellemző a nyíltság." Ars poeticájukból idéztem.

A nyilvános oktatást úgy képzelik el, mint az életmeggyőződések találkozóhelyét, ahol jó oktatás folyik erőltetés nélkül. A gyerekek, szülők származás miatti különbségeit, felfogásukat, életmeggyőződésüket nem titkolják, hanem aktívan felhasználják, mint kiindulópontot oktatásukhoz. Így tanulnak a gyerekek egymással és egymásról, megbecsülve egymás identitását.
Sok figyelmet fordítanak az egymással való viselkedésre, valamint az értékekre és normákra. Minden gyerek érték, egyetlen a maga nemében.
Oktatásuk sok gondot fordít a szociális-érzelmi, kognitív, érzékszervi, motorikus és kreatív képességek fejlesztésére. Azon dolgoznak, hogy a gyerekek "érezzék magukat jól a bőrükben", különben nem tanulnak jól. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő egyeztetés: a tanerők egymással konzultálnak, nyugalom, rend, rendszer határozza meg az iskola légkörét. 
Minden gyerek más, egyik az alapanyagot végzi el, a másik a többletmunkát is. Itt is vannak kislétszámú osztályok és patronálók. A gyerekek feladatai is különbözőek lehetnek az önálló munka során. Úgy alakítják a tanórát, hogy a gyerekek egyre önállóbbá váljanak. Óra közben is elhagyhatták helyüket, termüket, s például az aulaként működő számítástechnikai központban, akár egyedül végezhették a számítógépeken a gyakorlást, ismeretszerzést. "A gyereket önállóbbá tenni" a feladat náluk, ami azt jelenti, megtanítják a tanulóknak felelősséget vállalni a munka elvégzésében, és tananyag elsajátításában.
A minőség érdekében az oktatásban használják az országos feladatlapokat és eszközöket (pl. 8.o. záróvizsgát). Az iskola összesítésben kap egy osztályzatot, mely összehasonlítási lehetőség. 1., 4., 8. osztályban kérdőíveket töltetnek ki, hogy megtudják, hogy a szülők elvárásainak megfelelően működik-e az iskolájuk. Évente európai projektekben dolgoznak, hogy megismerjék más országok oktatását, kultúráját a gyerekek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Zwijndrechtben minden bölcsőde, óvoda, iskola együtt dolgozik. A gyerekekről adatlapot vezetnek, melyben megtalálhatók fejlődésük adatai. Ezekkel az információkkal megismerkedve fel tudják építeni a további teendőket a gyermek fejlődése érdekében. Azok a gyerekek, akik lassabban haladnak, egy korábbi stádiumban segítséget kaphatnak, így azonnal meg lehet kezdeni az egyénre szabott képzést.
Az alsó tagozat 1-2. osztályában körben ülve vagy állva beszélgetnek a gyerekek, figyelnek egymásra, megtanulják szavakba foglalni az érzéseiket, tapasztalataikat, ezáltal gyarapítják a szókincsüket, kommunikációs ismereteiket. Közben énekelnek, testmozgást végeznek. Általában beszélgető-kör zárja a délelőttöket, délutánokat. Különböző sarkokban játszva tanulnak (babasarok, építősarok).
Első osztályban 4 évesen a szabályokon, a rendszerességen, együttjátszáson, a technikák elsajátításán van a hangsúly.
Második osztályban az olvasás, számolás, írás alapkészség fejlesztése a cél. Sok figyelmet fordítanak a fogalmak megértésére (bal, jobb, első, utolsó stb.). A gyermek ismereteinek kiszélesítése projektekben történik, pl. évszakok, közlekedés, ünnepek, az emberi test, táplálkozás.
Elsőben és másodikban (4-5 éves) naponta sok gondot fordítanak a tanulók megfelelő mozgására, annak érdekében, hogy természetes mozgásigényüket kielégítsék. A gyerekek motorikus képessége fejlődik, megtanulnak orientálódni térben, fejlődik szociális és érzelmi viselkedésük, alkalmazkodni tanulnak másokhoz. Reggel és délután 1-1 órát mozgással töltenek. Minden gyereknek van egy könyve, melyben gyűjtemény készül munkáiból.
Harmadik-negyedik osztályban (6-7 évesek) még gyakran használják beszélgetéskor a kör formát és jelen vannak a különböző játéksarkok. A technikai olvasást magasabb évfolyamú tanulók segítik. Az olvasás mellett az írás is központi helyet foglal el. Amikor a gyerekek elkezdenek olvasni, hozzáfognak néhány betű írásához. Így az írástanulás alátámasztja az olvasástanulást, és ezáltal minden figyelem az olvasástanulásnak szentelhető.
8-12 éveseknél a 4-8. osztályban (itt felső tagozatosok) egyre inkább szétválasztódnak a tantárgyak. Holland nyelven a sokoldalúságra törekednek: beszélni, figyelni, olvasni, írni, fogalmazni, betűzni. Ezek az elsődleges képességek. Évente kétszer végeztetnek CITO dolgozatot (országos anyag) a betűzés és a megértő olvasás részekben. 3. osztályban még a biztos olvasás a cél. Minden héten négy olyan olvasási foglalkozást tartanak, melyben az olvasási szinttől függetlenül a 4-5-6. osztály minden diákja részt vesz. A megértő olvasás, a csendben olvasás, a számítógépes gyakorlatok és a didaktikai segítség játszik fontos szerepet. A számtan és matematika 3-8. osztályban „pluszpont” módszerrel történik. A mindennapi példákból indulnak ki. A tanár fölvet egy problémát és a gyerekek közösen keresik a megoldást. Évente kétszer van záródolgozat, amivel a számtantanítás színvonalát kísérik figyelemmel.
Angolt a 11-12 évesek tanulnak (7-8. osztály). Világorientáció a mi környezetismeretünk neve. A földünk múltjának és jelenének megismerése a cél. Osztálybeszélgetésekre, beszámolóra, kirándulásokra, könyvelemzésekre épül. A 11 évesek KRESZ vizsgát tesznek. Szintén 7-8. osztályban tanulnak földrajzot, topográfiát, történelmet, polgári ismereteket itt szövegfeldolgozással gyakorolják a netismereteket. Önkifejezés szaknak hívják a rajz, zene, kézügyességet. Ez utóbbit szaktanár oktatja.

Az iskolalátogatást követően a meghívottak közös tanácskozása zajlott, melyen megállapítottuk, hogy a négy iskola közös gondja a hátrányos helyzetű gyerekek nevelése, oktatása. A mozgás, hallássérült, a bevándorló, az anyagi hátrányokkal küzdő, de tehetséges gyerek kezelését állítottuk pályázatunk középpontjába. Megállapodtunk abban, hogy milyen közös alkotást fogunk együtt készíteni. Így született meg az Inclusive practice című pályázat.
A projekt célja: esélyegyenlőség biztosítása a különböző képességű és szükségletű gyerekek számára, illetve az integrált oktatás megvalósítása. Tapasztalatcsere, tanterv bővítése e témakörben. Egymás között felosztottuk a feladatokat. A holland intézmény koordinátori, az angol intézmény az adminisztrációs feladatokat lát el, a német intézmény az intézményükbe folyó kísérleti oktatás megismertetésére vállalkozott, mi a magyar iskola az angol és német nyelvű levelezést, az e-mailezés beindítását, koordinálását vállaltuk a tanulók segítségével. Feladatunk még új módszertani ötletek gyűjtése és továbbítása a partner iskolákba. Ez egy iskolafejlesztési projekt. Célunk volt az, hogy az elkövetkezendő három évben a négy iskola kölcsönösen segítséget fog nyújtani az integrált oktatást fejlesztésében.
Estefelé hajókirándulással egybekötött rotterdami múzeum  és városnézés következett közös vacsorával.